magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 


   

        
 

 


   

 

 

 
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
KVLKÁP
» Tatársánci ősgyep
Tatársánci ősgyep
 
Kis-Sárrét Bélmegyeri Fáspuszta Mágor-puszta Dévaványai-Ecsegi puszták
Kígyós-puszta Körös-ártér Cserebökény Kardoskúti Fehértó Csanádi puszták
Maros-ártér Tomapusztai lőszgyep Tatársánci ősgyep Csorvási lőszgyep


Tatársánci ősgyep

A Körös-Maros közének ősi társulásai a pusztai cserjésekkel és tatárjuharos-tölgyesekkel tarkított löszpusztagyepek voltak. A szántóföldi művelés előretörésével a kiváló minőségű, mezőségi talajú területeket feltörték, így az eredeti növénytakaró csak néhány kisebb foltban, kurgánon, határmezsgyén maradt meg. Ilyen maradványfolt a Tatársánci ősgyep, mely egy többezer éves földvár kis foltján maradt fenn.

Az időszámítás előtti évezredben (i.e. VIII.-V. század), a bronzkor vége felé építették a környék akkori lakói a Pusztaföldvár határában húzódó Nagytatársáncot. Az Ős-Maros mellékágára félkörívben építették rá a kétszeres, vizesárokkal kiegészített sáncvonalat.

Ennek a gazdag történelmi emlékhelynek, a Nagytatársáncnak az oldalában fedezte fel Dr. Kiss István botanikus (1930) az értékes ősgyepfoltot.

A fokozottan védett 1 hektáros terület növénytársulását jellegzetes löszgyepfajok alkotják, mint a zsályák, a sarlós gamandor, a csuklyás ibolya, a csattogó szamóca, az ebfojtó müge, a közönséges borkóró, a macskahere, a jakabnapi aggófű. Néhány tő erdélyi hérics is meghúzódik a védett sáncoldalban. Különleges értéket képvisel a kónya zsálya, más néven bókoló zsálya állománya, mely hazánkban csak a Dél-Tiszántúlon fordul elő.

   
 
1119516646 Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design