magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Túzok Vándorkupa
 
XV. Őszrózsa Természetvédelmi Vetélkedő - 2018
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Keressen minket a Facebookon!
             
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Kultúrtörténeti értékek
Védett természeti területek

MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 


   

        
 

 


   

 

 

 
» Bélmegyeri Fáspuszta
Bélmegyeri Fáspuszta
 
Kis-Sárrét Bélmegyeri Fáspuszta Mágor-puszta Dévaványai-Ecsegi puszták
Kígyós-puszta Körös-ártér Cserebökény Kardoskúti Fehértó Csanádi puszták
Maros-ártér Tomapusztai lőszgyep Tatársánci ősgyep Csorvási lőszgyep


Bélmegyeri Fáspuszta

A Bélmegyeri Fáspuszta a sziki tölgyesek és sziki erdőssztyeppek egyik legnagyobb kiterjedésű hazai képviselője 644 hektáron, a Kis-Sárrét keleti határán.


 

 

A múlt századi folyószabályozások (Sebes-Körös, Nagy-Körös) és az azt követő vízrendezések érzékenyen érintették a bélmegyeri területeket is. Hatásukra felerősödtek a felszíni, felszínközeli szikesedési folyamatok. Fás-puszta az ősi erdőssztyepp látványát idézi a magányosan álló, többszáz éves kocsányos tölgyekkel és idős vadkörtefákkal. A szikes pusztát legelőként hasznosítják.


Az erdők tisztásain és a legelőn a sziki erdőssztyepp / sziki erdei rét / társulás számos értékes állománya maradt meg. A társulás névadó fajai a sziki kocsord és a pettyegetett / réti / őszirózsa. A sziki kocsord elsősorban a szikes puszták, szikesedő erdőtisztások és rétek veszélyeztetett ritka növénye. Tápnövénye a nagy szikibagoly lepkefajnak, melynek jelentős állománya él a területen.. A pettyegetett őszirózsa mészkedvelő, sótűrő faj. Szikesedő sztyepréteken, pusztákon, szikes erdőtisztásokon fordul elő. Júliustól szeptemberig pompáznak lila virágai.



A terület további botanikai értékei között itt a fátyolos nőszirom gyönyörű foltjait, és a közelmúltban védetté nyilvánított sziki lóromot említjük, amelyet at 1870-es években itt fedezett fel, és írt le neves botanikusunk, Borbás Vince.

Kiemelkedő madártani érték az évtizedek óta létező gémtelep és a környező erdőkben fészkelő ritka ragadozó madarak. A gémtelepen főként szürkegém fészkel, míg a ragadozók között rendszeresen fészkel a barna kánya. A fokozottan védett madarak közül a gyurgyalag, a kuvik és a gyöngybagoly is rendszeresen költ a területen. Az idős fáknak és erdőfoltoknak köszönhetően változatos, ritka fajokban bővelkedő rovarvilágot őríz a terület. Az egyre ritkuló szarvasbogár itt még gyakorinak mondható.

   
 
1119429316 Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design