magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Túzok Vándorkupa
 
XV. Őszrózsa Természetvédelmi Vetélkedő - 2018
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Keressen minket a Facebookon!
             
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Kultúrtörténeti értékek
Védett természeti területek

MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 


   

        
 

 


   

 

 

 
» Általános jellemzői
Általános jellemzői
 

A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítésű, 13 területi egységből áll teljes területe 51 125 hektár, amelyből 6 419 hektár fokozottan védett. A Körösök és a Maros völgye vízrendezése során végbement változások eredményeként a mezőgazdaság a tájat másodlagosan átalakította, a legtöbb területet elhódította. A Körös-Maros Nemzeti Park feladata a mozaikosan fennmaradt természeti értékek megőrzése az utókor számára. A Nemzeti Park célja ezen területi egységek azonos elvek alapján történő kezelése, hiszen a Kis-Sárrét mocsármaradványai, a biharugrai és begécsi halastórendszer közé ékelődött nagy kiterjedésű legelők és keményfás erdőfoltok; a térség ékességének a Bélmegyeri Fáspusztának sziki erdőssztyepp társulása; a kiemelkedő kultúrtörténeti értéket képviselő Mágor-puszta; a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egység képét meghatározó festőien kanyargó Hortobágy-Berettyó, mely szabályozatlan szakaszával megőrizte a terület geomorfológiai tagoltságát; a Kígyósi-puszta lefűződött és kiszáradt Ó-Maros ártért ölelő szikes- és löszpusztái; a Körös-ártér számos holtága és morotvái, ligeterdőkkel, ártéri rétekkel és legelőkkel szabdalt hullámtere; Cserebökény apró mocsármaradványai és kiterjedt másodlagos szikesei; a Kardoskúti Fehértó és a környező puszták; a Csanádi pusztafoltok természetes fejlődésű szikesei; a zátonyokat, szigeteket alkotva haladó Maros folyó ártere; a Tompapusztai, Tatársánci és Csorvási löszpusztamaradványok; ezer szállal összefüggő táji egységet alkotnak.


Illyés Gyula:

"A vidéki, aki a hazáról kezd beszélni, az előbb-utóbb a szülőföldre, a szűkebb pátriára lyukad ki: egy falura és legeslegvégül egy udvarra, onnan a konyhán át egy kétablakos szobára, amelyben anyja nyelvét megtanulta.

Vagyis öntudatlanul újraéli visszafelé egy szó történetét, ízleli az ősi pillanatot, amidőn a ház és haza egy dolgot jelentett. A hazám a házam tája, amely pillantásommal, ahogy növekszem, egyre bővül, széles gyűrűkben egyre távolabbi területekre terjed, mint a hullám a vízbe dobott kavics körül; világokat hódíthat, elérheti a csillagokat amikor a régi ház már örökre elmerült. "

   
 
1119358386 Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design