magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Visszajövünk!
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Túzok Vándorkupa - Pályázati felhívás
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
   
 
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
Hasznos linkek

   

        

                       

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Újra felbukkant a békászó sas a Maros hullámterében
 
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai az elmúlt napokban több alkalommal is megfigyeltek békászó sast a Maros folyó bökényi öblözetében. Reményeink szerint ugyanaz a saspár tért vissza, amelyik már hosszú évek óta fészkel a folyó közepén elterülő Senki-szigetén.
   
 
A békászó sas hazánkban fokozottan védett, ritka fészkelő. Középhegységi, dombsági erdőkben fészkel, de csak kis egyedszámban. Síkvidékeken ritkán kezd költésbe. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében élő magyar szürkemarha gulya legelte Maros-ártérben azonban úgy tűnik, megfelelő élőhelyet talált, így ide évek óta visszatér egy költőpár.
 
A napokban több alkalommal látott öreg madár valószínűleg ennek a párnak egyik tagja. Többször is megfigyeltük, amint a legeltetett területek felett termikelve zsákmányra lesett. Nevével ellentétben nemcsak kétéltűeket, hanem apróbb rágcsálókat, gerinceseket, sőt rovarokat is fogyaszt.
Általában két tojást rak és az első tojás lerakása után rögtön megkezdi a kotlást, így a fiókák között jelentős korkülönbség van. Az idősebb, erősebb fióka később gyakran megöli a fiatalabbat, így a párok rendszerint csak egyetlen utódot nevelnek fel.
 
A békászó sasok színezete sötét, termetre kisebbek a réti- és a parlagi sasnál. Vonuló madarak, a Boszporuszon átkelve egészen a Szaharától délre fekvő területekig röpülnek, ott töltik a telet.
 
A kép illusztráció. A fotót készítette: Tóth Imre
 
 
 
 
 
   
 
2020.05.22.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design