magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Keressen minket a Facebookon!
             
MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
Védett természeti területek

Kultúrtörténeti értékek
Hasznos linkek

   

                               

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 

          
 

 


   

   

Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
KVLKÁP
Idén a negyedik (!) költését kezdte meg egy túzoktojó a Körös-Maros Nemzeti Parkban
 
A Körös-Maros Nemzeti Parkban élő túzokok közül négy példányra kerültek fel műholdas jeladók, hogy faj élettevékenységét, mozgását még alaposabban megismerhessük. Az idei költési szezonban olyan adatokat nyertünk az egyik jeladós túzoktojóról, amire korábban nem volt példa. Már önmagában az is meglepetést okozott a Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén élő túzoktojótól, hogy két sikertelen költés után harmadszorra is tojást rakott, ám ezt a fészekaljat sem tudta kikölteni. A műholdas jeladó adatai azonban arról tanúskodnak, hogy jelenleg újra, idén immáron negyedik alkalommal kotlik a kitartó túzoktojó.
   
 
 
A túzokról szóló leírások egy fő költést említenek, illetve, ha az nem sikerül, akkor a veszteség pótlására a tojó pót- vagy más néven sarjúköltésbe kezd. A június táján előkerült fészekaljakat már mind pótköltésnek tartják. Jelölt madarak részletes megfigyelhetőségének hiányában korábban nem lehetett pontosan tudni, hogy egy tojó valóban csak egyszer végez-e pótköltést.
 
A 2018-ban műholdas jeladóval ellátott két öreg tojó az idei évben máris különleges eredményekkel szolgált. Az egyik tojó háromszor rugaszkodott neki a fészkelésnek, a másik pedig négyszer. Ez ténylegesen két, illetve három pótköltést jelent. A tojó madaraktól ez hatalmas energiabefektetést igényel, különösen annak, amelyik például már legalább 7 db 120-150 grammos tojást produkált ebben az évben. Nyilvánvaló azonban, hogy azért kellett ennyiszer próbálkozniuk az újabb fészkelésekkel, mert a korábbi fészekaljaik mind elpusztultak. Egyik fészekaljat sem tudták eddig kikölteni, mert már egy-két hét után elhagyták a fészküket.
 
Ezt, a korábban sohasem tapasztalt négyszeri költést sikerült most végigkövetnünk napi rendszerességgel a műholdas jeladók működésének köszönhetően. Azt is megtudtuk, hogy a fészekelhagyások hirtelen erős zavarásnak vagy predációnak, tehát ragadozó általi kifosztásnak a következményei. A magára hagyott tojásokat rövid időn belül mentettük, amikor nem fészekpredáció vetett véget a tojók kotlásának.
A tojók kotlás közben el-elhagyják a fészket, de ez jellemzően nem tart tovább egy, másfél óránál, ha azonban ennél hosszabb időre hagyják magukra tojásaikat azok hűvös időben kihűlhetnek, melegben pedig túlhevülhetnek, illetve könnyen válhatnak ragadozók prédájává.
 
A kép illusztráció.
 
 
 
 
 
   
 
2019.06.19.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design