magyar english
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Túzok Vándorkupa
 
Föld Napja 2018
 
Interreg Román-Magyar pályázat
 
Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 


   

        
 

 


   

 

 

 
XV. Őszrózsa Természetvédelmi Vetélkedő - 2018
 
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
Keressen minket a Facebookon!
             
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Kultúrtörténeti értékek
Védett természeti területek

MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
A növények áttelelési típusai
 
A növények különböző stratégiákat használnak a nyugalmi állapot átvészelésére. Ez alapján a növényeket a tudósok úgynevezett életforma típusokba sorolják.
   
 
Az első kategóriát a fás növények alkotják, áttelelő szerveik (rügyeik) magasan a talaj felett helyezkednek el, ilyen a kocsányos tölgy, magyar kőris a mi vidékünkön, de az összes nálunk élő fafajt ide lehet sorolni. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a cserjéket is. pl. a húsos somot, veresgyűrű somot, csíkos kecskerágót és a fagyalt.
 
A következő típust azok a fajok alkotják, melyek szintén évelők, áttelelő szerveik kevéssel (maximum 25 cm-rel) a talaj felett helyezkednek el. A hideget vagy a szárazságot a talajfelszínhez közel elhelyezkedő hajtásaikkal vészelik át, gyakran a hótakaró védelmében. pl. a félcserjék, törpecserjék és a párnás növények. Ezek közé tartoznak nemzeti parkban is előforduló kakukkfűfélék.
 
Szintén az évelő növények közé sorolhatók azok, melyeknek a megújuló rügyei a földfelszínen vannak, az avar és az elszáradt levelek alatt megbújva. A nemzeti parkban található évelő növények nagy része ide sorolható pl. a pázsitfűfélék: veresnadrág csenkesz, barázdált csenkesz. A tőlevélrózsás növények pl. a közönséges cickafark, ligeti zsálya, kónya zsálya.
 
Az évelőknek van még egy nagyobb csoportja, ahol az áttelelő, sokszor tápanyagraktározó szerv a föld alatt helyezkedik el, ilyen a gumóval rendelkező odvas keltike, vagy a föld alatti kúszó rizómával rendelkező széleslevelű salamonpecsét, vagy a hagymás őszi kikerics. Ide tartoznak a vízinövények is, melyek áttelelő szerve a vízben vagy az iszapban telel át, így pl. a fehér tündérrózsa és a sárga vízitök. A mocsári növények is ide tartoznak, melyek gyöktörzse szintén az iszapban telel át. Ilyen a mocsarainkban élő keskenylevelű gyékény vagy a széleslevelű gyékény.
 
Kétéves lágyszárúak, melyek az első évben csak vegetatív, áttelelő szerveket fejlesztenek (pl. tőlevélrózsa), a virágzás és a termésérlelés a második évben zajlik, utána a növény elpusztul, csak a mag vészeli át a kedvezőtlen időszakot. Ilyen növény a nálunk is előforduló fokozottan védett gyapjas gyűszűvirág.
 
Egyéves lágyszárúak, melyek életciklusa rövid, egy vegetációs időszak alatt lezajlik. Nincsenek áttelelő rügyeik, a kedvezőtlen időszakot csak a mag vészeli át, ilyen a sszikeseinken élő bárányparéj és a magyar sóballa és számos szántóföldi gyomnövény is.
 
Az egyes klímazónákban az egyes kategóriák nagyobb arányban fordulnak elő, így nálunk a mérsékelt égövben azok az évelők dominálnak, melyek áttelelő szerve a talaj felszínén, vagy közvetlenül alatta vannak.
 
   
 
2018.01.09.
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design