magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Keressen minket a Facebookon!
             
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Kultúrtörténeti értékek
Védett természeti területek

Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  


   

        
 

 


   

 

 

 
MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
» Turizmus » Kultúrtörténeti értékek
Kultúrtörténeti értékek
 

Körös-Maros Nemzeti Park részterületeinek legfontosabb műemlékei, kiállítóhelyei és kultúrtörténeti értékei



1. Kis-Sárrét


1.1. Tisza-kastély Geszt
Tisza kastély Fotó: Goldog GusztávGeszt nevezetessége a Tisza-kastély. A borosjenői Tisza-család 1766-ban jutott mezőgyáni és geszti birtokához. 1772-ben már felépült a mai kastély, s ettől kezdve ez volt a 4100 holddal rendelkező Tisza-család fészke. Itt született Tisza Lajos bihari főispán három fia: Kálmán, a dualizmus korának ismert miniszterelnöke, Lajos, a szegedi árvíz kormánybiztosa, és a korán elhunyt Domokos, Arany János neveltje. Itt született Kálmán fia, István, a keménykezűnek ismert politikus, akit a nép csak Tisza Pistának nevezett. A manzárdtetős barokk-copf stílusú épület többszörösen átalakított, bővített épület, földszinti helyiségek boltozottak. Jelenleg általános iskola és kultúrház működik az épületben. A kultúrházi szárnyon három teremben két szép márványkandalló és egy, a család címerével díszített fehér csempekályha található. 

 

Nyári lak Fotó: Boldog GusztávA kastély melletti kis nyári lak volt Arany János kedvelt tartózkodási helye, amikor Tisza Domokos nevelőjeként 1851 januárjától októberig a kastélyban lakott. Az épületben ma Arany János emlékére berendezett kiállítás látható. A kastélyt övező parkot a XIX. század elején tájképi angolpark jelleggel alakították ki a meglévő fás növényzet felhasználásával. Két hatalmas platánfa, feketefenyő, kocsányos és vörös tölgy, vérbükk, néhány szil és egy fekete diófa fasor emlékeztetnek az egykori parkra.
A kastély és a park látogatható előzetes bejelentéssel.
Bejelentkezés: Zsoldos Józsefné, Tel.: +36-66/496-065

 

1.2. Tisza-család kriptája Geszt
Tisza kripta Fotó: Bíró IstvánA geszti "régitemetőben" látható néhány csónakos fejfa, valamint itt található a Tisza-család temetkezési helyéül szolgált, közelmúltban felújított kripta épülete.


 

 

 

1.3. Szabó Pál Irodalmi Emlékház Biharugra
A múzeumot 1987-ben alapították a magyar parasztság egyik leghitelesebb írója tiszteletére. Szabó Pál (1893-1970) Biharugrán született szegényparaszti családban, s itt töltötte gyermek- és ifjúkorát. Legfontosabb életrajzi fogantatású regényeinek témája a bihari táj és népének küzdelmes élete (Talpalatnyi föld, Isten malmai, Új föld és a Nyugtalan élet). A kiállításon az író egykori dolgozószobája és könyvtára látható. A múzeum látogatható. Bejelentkezés: Szluka Mátyás, Tel.: +36-20/530-7997, +36-70/369-1931



2. Bélmegyeri Fáspuszta
2.1. Wenckheim Béla volt vadászkastélya Bélmegyer- Fáspuszta
Wenckheim Béla vadászkastélya Fotó: Tóth TamásA Bélmegyer településtől 5,5 km-re található kastély, Ybl Miklós tervei szerint,1855-1862 között épült, romantikus stílusban. A 23 szobás vadászkastélyon kiisebb átalakításokat végeztek. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található, az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze. A kastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület magántulajdonbanv Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.


3. Mágor-puszta
3.1.
Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely

Vésztőtől mintegy hat kilométerre Szeghalom irányában található az emlékhely a Sebes-Körös holt ágával körbevett Mágor-pusztán. A XI-XII. századból származó romok Békés megye első birtokosai, a Vatától származó Csolt-nemzetség monostorának maradványai. A régészeti ásatások során egy, a neolitikum (újkőkor) óta folyamatosan lakott település kultúrája tárult föl. A jelentős épület- és lelet együttes bemutatóhelyét 1982-ben hozták létre.
A restaurált monostorfalak mellett, az 1810-1812-ben épített Wenckheim-féle borospincében múzeumot rendeztek be, a vele szemben lévő dombon pedig "in situ" mutatják be a feltárt őskori tell (telep) részleteit. A múzeum legjelentősebb tárgyai: az újkőkori szentély leletei istennő szoborral, középkori kőfaragványok turbános férfiarccal, akantuszleveles, indadíszes, állatalakos oszlopfők, egy ereklyetartó. A Mágor-halom közelében egy szoborparkot alakítottak ki. Itt a megyéhez, az Alföldhöz kötődő tíz neves író, költő szobra szegélyezi a történelmi emlékhelyet. Láthatók többek között Németh László, Szabó Pál, Féja Géza, Veres Péter, Sinka István, Kovács Imre mellszobrai. A múzeumot a Nemzeti Múzeum üzemelteti, emellett a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Mágor-pusztai Tanösvénye is várja az érdeklődőket. Nyitvatartás: március 15-től november 3-ig, hétfő kivételével minden nap. Március 15-től március 31-ig  9 és 17 óra között, április 1-től 10 és 18 óra között várják a látogatókat. Tel.: +36-66/477-148 vagy info@vesztomagor.hu

4. Kígyósi-puszta

4.1. Wenckheim-kastély, kápolna és kripta Szabadkígyós

Wenckheim-kastély Fotó: Boldog GusztávA kastély építése és a park telepítése 1875-1879 között gróf Wenckheim Frigyes és Krisztina nevéhez fűződik. A kastélyt Ybl Miklós tervei és irányítása alapján építették neoreneszánsz stílusban. A főépület tornyos, loggiás, teraszos, reprezentatív térsora kelet felől: kápolna, ebédlő, télikert, könyvtár, női zeneszalon, férfi szalon pipázóval, nappali dolgozó, ágyfülkés hálószoba. Nagyon szép az eredeti berendezéssel megmaradt könyvtárterem és a felújított fogadó terem. A kastélypark szabadon látogatható védett terület. A Wenckheim-kastély és kastélypark, a mellette levő műemlék magtárral, jelentős kultúr- és gazdaságtörténeti értéket képvisel. A kastélyt és a majorság magtárát Ybl Miklós tervezte, melyek műemléki értékeit méltón egészíti ki az Ókígyósi templom a kriptával. 

Szent Anna kápolna Fotó: Boldog GusztávA mesterséges dombon álló kápolnát Wenckheim József Antal építtette 1844-ben. Terveit ifj. Czigler Antal készítette. A templom klasszicista stílusú, egyhajós, homlokzati toronnyal, egyenes záródású szentéllyel épült.

 A kápolna lábánál található kripta 1850 körül épült Ybl Miklós tervei alapján szintén klasszicista stílusban. Téglány alaprajzú, alápincézett épület, az oldal homlokzatokon kápolnaszerű oldalszárnyakkal. A főhomlokzat dór oszlopos előterét a család címerével díszített timpanon koronázza. A timpanon csúcsán kereszt található. Az egész portikusz műkőből készült. Belső tere görög kereszt alaprajzú, szürke márványoszlopokkal megosztott. A központi négyzet a tetőn keresztül kapja a megvilágítást. A kriptában a család öt tagja és a nevelő nyugszik.
 

4.2. Wenckheim-kastély park Szabadkígyós
Kastélypark Fotó: Boldog GusztávA Wenckheim Kastélypark már régóta a kirándulók kedvelt célpontja. A parkot 1875-től kezdődően alakították ki az akkori erdős-sztyepp jellegű ősvegetáción. A kastélyt övező park telepítése a természetes növénytársulások részbeni megtartásával történt és tervezése során a környező erdőspusztai táj elemeinek felhasználására törekedtek. Aljnövényzetében kora tavasszal tömeges a salamonpecsét, az odvas keltike, a gyöngyvirág, a pettyegetett tüdőfű, a kék és az illatos ibolya. A kastély előterében franciakert díszlik, a távolabbi része angolkert jelleggel kialakított. A franciakert barokkos vonalvezetésű, nyírott puszpángokból ellipszis formában alakított, középen szökőkutas medencével, amelyhez az épület körüli nyírott puszpáng és tiszafasövények csatlakoznak.

5. Körös-ártér
5.1 Bökényi duzzasztó
A terület kultúrtörténeti érték kategóriájába elsősorban a szabályozások után üzembe helyezett vízügyi emlékek sorolhatók. A legjelentősebb és legismertebb, a Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár tervei alapján, 1905 -1907 között épült bökényi duzzasztó és hajózsilip, a hozzá tartozó gátőrház épületegyüttessel. Ez hazánk első vasbeton szerkezetű vízépítészeti műtárgya.


5.2 Békésszentandrási duzzasztómű Békésszentandrás
Békésszentandrási duzzasztómű Fotó:Orcsik TiborUgyancsak turisztikai szempontból látványos a Békésszentandrási duzzasztómű, a hozzátartozó műemlék jellegű szivattyúházzal, valamint a Peresi műemléki szivattyúház és természetvédelmi bemutató épület.


 

 

 

 

5.3 Körösvidéki tanyák
Fotó: Orcsik TiborA hagyományos paraszti kultúrához tartozó emlékek, a hátakra épült körös-vidéki tanyák, gazdasági épületek, a megőrzött ősi gazdálkodási formák és eszközök, az őshonos magyar állatfajták kultúrtörténeti emlékek.


 

 

 

 

6. Csáky-Bolza kastély Szarvas
Fotó: B&B
 A kastély és az azt körülvevő liget története szorosan összekapcsolódik. A fáskert telepítését gróf Bolza József (1780-1862) és felesége, Batthyány Anna kezdte meg az 1800-as évek elején. Az 1801-1811. évi külterületi térkép e területen egy egyszerű nyaralónak tekinthető épületet tüntet fel, melyet valószínűleg a fent nevezettek építtettek. A mai kastély létrehozása Csáky Albin (1841-1912) közoktatási miniszter és Szarvas város országgyűlési képviselője, és felesége Bolza Anna (Bolza József unokája) nevéhez fűződik. A kastély 1908-ban épült klasszicista jellegű késő barokk stílusban. Az épület tervezője és építője Bányász János neves szarvasi építőmester volt. A kastély az 1994. május 22-én megalakult Körös - Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság, jelenleg 1997. január 16. óta a Körös - Maros Nemzeti Park Igazgatóság székhelye. A kastélyt az igazgatóság helyreállította és felújította, az elvadult parkot rendbe tette. Az épület a parkkal együtt állami tulajdonban, és a KMNP kezelésében van. Az épület 1994. óta műemlék, és parkja 1989. óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület. Az Anna-ligetben kialakított természetismereti tanösvény és látogatóközpont jelentős ökoturisztikai vonzerő, melyek látogatása a Körösvölgyi Látogatóközpont nyitvatartási idejében történhet.

GPS-koordináták:
46º 51’29.39” É
20º 31’ 31.57” K
 

 6  Cserebökény
6.1 Ecseri templom romjai Cserebökény
Ecseri templomrom Fotó: Tóth TamásA terület kultúrtörténeti értékekben gazdag, kiemelkedő jelentőségű a XV. századi ecseri templom romjai. A hajdani Ecser falu középkori templomának hajóromja a Veker-ér egyik szép kanyarulatánál található. Ez Szentes és határának egyetlen, részben álló középkori műemléke.


 

 

 

7. Kardoskúti Fehértó
7.1 Kardoskúti múzeum-volt csendőrlaktanya Kardoskút-Pusztaközpont
Kardoskúti Múzeum épülete Fotó: Tirják LászlóA védett terület közvetlen közelében, Pusztaközpontban található a Kardoskúti múzeum. A kiállítás összefoglalja és bemutatja a terület történetét, természeti értékeit. Figyelemmel lehet követni a táj változásait, növény- és állatvilágát régi térképekkel, rajzokkal, fotókkal, preparátumokkal illusztrálva. A múzeumot az Igazgatóság működteti.


 

 
 

7.2 Csomorkányi templomrom
Csomorkányi templomrom Fotó: Tirják LászlóA védett terület délkeleti szegletében helyezkedik el a Csomorkányi templomrom. A környező terület magában foglalja a törökök által elpusztított Csomorkány mezőváros teljes ásatási területét. A templom építését az első írásos dokumentumok a XII-XIII. századra teszik. A templom román stílusban épült egy szentéjjel, terméskövekből és Árpád-kori téglákból. Az Alföld Árpád-kori műemlékei között kiemelkedő helyet foglal el. A templom értékét fokozza, hogy ősi, betyárvilágot idéző puszta veszi körül, mely a hajdani állapotokat tükrözi.


 

 

 8. Csanádi puszták
8.1 Blaskovics kripta-Csikóspuszta
A Csikóspusztai-tó melletti erdőben található a Blaskovics család kriptakápolnája.


8.2 Kopáncsi római katolikus templom Tótkomlós-Kopáncspuszta
Kopáncsi temlpomA terület kultúrtörténeti értékei között kiemelkedő értéket képvisel a kopáncsi templom. A műemlék a védett terület Kopáncs-pusztai részétől délnyugatra helyezkedik el. A hajdani Mezőkopáncs temploma az azóta szabályozott Száraz-ér korábbi partján emelkedő halmon állt. Az első templom a XI. században épült román stílusban. A tatárjárás alatt részben elpusztult, később a XIII. században gótikus stílusban átépítették. A templomot a XIV-XV. századig, a falu pusztulásáig használták. Ezután a templomot elhordták, a két világháború között csak a főhomlokzati rész és a hajó kis gótikus oldalhomlokzati része maradt meg. A templomrom helyreállítása Dr. Csepregi Imre apátplébános javaslatára és anyagi támogatásával indulhatott meg. Az építési munka 1933-35-ben két ütemben készült el. A templom egyhajós, félköríves szentélyzáródással. Tájolása kelet-nyugati. Az eredeti középkori templomból megmaradt részeket megtartották, azt beépítve a feltárt templomalapra házivetésű téglából falakat húztak. Az új kiegészítés védi a középkori templomrészt, mely kívülről és belülről is látható. A főhomlokzat ajtó fölötti része, valamint a kis körablakot övező, tető vonalát követő, új oromfal ívsoros architektúrával készült. Az oromfal csúcsán kis harangfülke van, tetején kereszttel. A hajón és a szentélynél félkörív záródású ablakok biztosítják a templom megvilágítását.


9. Kunhalmok /területi egységekhez nem köthető kultúrtörténeti emlékek/
Fotó: Tóth TamásA legrégebbi emberlakta kultúrtörténeti emlékeink a kunhalmok. Egykori számukat a Kárpát-medencében negyvenezerre becsülik. Főleg a vízjárta síkvidékeken keletkezett igen sok kunhalom. Elnevezésük megtévesztő. Döntő többségük még jóval a kunok bejövetele előtt keletkezett. Ezek a lakódombok, sírdombok, őrhalmok, határhalmok értékek hordozói és őrzői.


 
 

 

 

 
   
 
2014. 01. 24. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design