magyar english
Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark nyitva tartása
 
Keressen minket a Facebookon!
             
Széchenyi 2020 - KEHOP, GINOP pályázatok
 
Nemzeti Parki Termék Védjegy
 
 
NATURA 2000 fenntartási tervek
 
Kultúrtörténeti értékek
Védett természeti területek

Hasznos linkek

  

 

 

 

 

 

 

 

                           

 

 

  

"A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában" LIFE+

 

 


   

        
 

 


   

 

 

 
MEGVÁSÁROLHATÓ!
  
» Védett természeti területek » Körös-Maros Nemzeti Park » Részterületek » Mágor-puszta
Mágor-puszta
 

A vésztő-szeghalmi út mellett, Vésztőtől mintegy 4 kilométerre elhelyezkedő Mágori-domb és közvetlen környezete 1978-ban került régészeti és természetvédelmi kettős védelem alá 13 hektáros területen. A Holt-Sebes-Körös ölelésében húzódó, a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyet is magába foglaló mintegy 947 hektáros terület 1987-ben vált védetté, majd Mágor-puszta elnevezéssel lett a Körös-Maros Nemzeti Park részterülete.
 
A Holt-Sebes-Körös partján az ártér fölé több, mint 7 méterrel magasodó kettős Mágori-domb a Kárpát-medence egyik legnagyobb és legjelentősebb újkőkori-bronzkori lakóhalma. Területén az 1968 és 1988 közötti időszakban dr. Juhász Irén vezetésével végzett feltáró munka eredményeként őskori települések maradványai mellett a Csolt-nemzetség Árpád-kori monostorának maradványai kerültek napvilágra. Az erődítésszerű kerítésfallal körülvett monostor területén egy háromhajós kolostortemplom, majd bazilika, illetve kolostor állt. A feltárás során bizonyossá vált, hogy ezek olyan rangos díszítményekkel ellátott épületek voltak, amelyekhez hasonlóak az ország más részein csak királyi építkezéseken vagy azok hatósugarában találhatók.
 
A Csolt-monostor falainak műemléki konzerválása 1982-ben készült el. A monostorfalak alatt húzódó 1810 és 1812 között épített Wenckheim-féle borospince átalakítása után, a monostor múltját és leleteit bemutató állandó kiállítást rendeztek itt be, míg a vele szemben lévő dombon a feltárt őskori tell (telep) részletei tekinthetők meg. A Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyet a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága működteti.
A Történelmi Emlékhelyet körülölelő Mágor-puszta a kis-sárréti mocsárvilágot tápláló Sebes-Körös valamikori árterülete, melyet a folyószabályozások során teljes hosszában új, töltések közé szorított mederbe terelt Sebes-Körös régi, természetes medre, a mai Holt-Sebes-Körös határol.
 
A terület különleges botanikai értéke, hogy a lecsapolás előtti időket idéző vegetáció, a Holt-Sebes-Körös hínártársulásai, nádasai, gyékényesei, a medret kísérő ligeterdők, valamint az egykori árterület kiszáradása révén másodlagosan elszikesedett élőhelyek társulásai viszonylag szűk térben tanulmányozhatók. A védett növények között megtalálható az endemikus erdélyi útifű (Plantago schwarzenbergiana) és a réti őszirózsa (Aster sedifolius subsp. sedifolius). A terület szikes mocsarainak védett növénye a pannóniai bennszülött kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum). A szárazabb gyepek érdekessége a medúzafű (Taeniatherum caput-medusae), amely összefüggő foltokban van jelen. A Holt-Sebes-Körös vízfelszínen úszó hínártársulásaiban jelentős egyedszámmal él a csemegesulyom (Trapa natans).
 
A fokozottan védett állatfajok közül a haris (Crex crex) az üdébb réteken költ, míg a vidra (Lutra lutra) a Holt-Sebes-Körösben fordul elő. A környező füves pusztákon mintegy 30 példányos túzokpopuláció (Otis tarda) él.
 
A belépődíj ellenében megtekinthető Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely kivételével a terület szabadon látogatható. Az Emlékhely bejáratához vezető út mellől indul a Mágor-pusztai tanösvény, melynek alig több mint 500 méter hosszú útvonalának bejárásával megismerhetők a védett terület természeti és kultúrtörténeti értékei.

 
   
 
2014. 01. 27. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design