magyar
Programajánló 2012
 
TÚZOK TUSA
 
Kultúrtörténeti értékek

Védett természeti területek

Hasznos linkek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

    

 

 

 

  

 

 

  

   


 

 
» Gazdálkodóknak » Magas Természeti Értékű Területek » Békés-Csanádi hát MTÉT
Békés-Csanádi hát MTÉT
 
 
Magas Természeti Értékű Területek
 
A már sikeres öt évet zárt Agrár- Környezetgazdálkodási Program következő,  2009-2014 közötti ciklusát a 61/2010. FVM rendelet kormányozza. A természetvédelemnek és intézményrendszerének szerepe e támogatási rendszerben a korábban Érzékeny Természeti Területnek (ÉTT), a mostani ciklusban Magas Természeti Értékű Területnek (MTÉT) nevezett területeken a legmagasabb szintű.

Ezeken az úgynevezett zonális, azaz egyértelmű lehatárolással kijelölt területeken, az ott jellemző élővilágra specifikusan összeállított, de általában egy faj nevével fémjelzett előíráscsomagok pályázhatóak.
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 2009. szeptember 1-jétől 3 Magas Természeti Értékű Terület működik:

1. Dévaványa és környéke MTÉT (7. számú a térképen)
2. Békés-Csanádi hét MTÉT (2. számú a térképen)
3. Kis-Sárrét MTÉT (15. számú a térképen).
 
 
 
                              
  
  
 
2. BÉKÉS-CSANÁDI HÁT MTÉT
 
 
Teljes terület:                             40 580 ha
Támogatható terület:                38 125 ha
Natura 2000 terület:                 20 194 ha
Védett természeti terület:         9 643 ha
 
                                                                
Érintett települések:                                      
Apátfalva
 Békéssámson
 Csanádalberti
 Csanádpalota
 Hódmezővásárhely
 Kardoskút
 Királyhegyes
 Magyarcsanád
 Makó
 Nagyér
 Orosháza
 Pitvaros
 Székkutas
 Tótkomlós
 
 
                                                 
 

A Békés-Csanádi síkság Csongrád és Békés megye találkozásánál található. Az ország egyik legmélyebb fekvésű, a mediterrán és a kontinentális hatások következtében szélsőséges időjárási helyzetek kialakulására hajlamos területe.

                        
                                                      Szikpadkás gyep Kardoskúton
 
 
  A Maros ősi hordalékkúpján fekvő löszháton a Tisza, a Maros és a Hármas-Körös folyóktól mentesített árterületen feltöltődött egyenletes síkságot az egykori holtágak és medrek szabdalják fel, teszik változatosabbá. Mindezt puszták (Vásárhelyi-puszta, Kopáncsi-puszta, Montág-puszta, Királyhegyesi- vagy Blaskovics-puszta) láncolata fedte valamikor.
A jelentős tájátalakítások, emberi beavatkozások ellenére is jónéhány értékes növényfajt őriznek a térség nedves kaszálórétjei, padkás szikesei, löszpuszta gyepjei, szikes jellegű pusztagyepjei.
 
 
 
Kiemelkedő jelentőségű a terület az itt fészkelő madarak (fogoly, fürj, széki lile, nagy goda, túzok, szalakóta, kék vércse) és a nagy számban megjelenő vonuló madárfajok (nagy lilik, daru, nagy póling, kis póling) és a déli pusztákon élő túzokpopuláció szempontjából is.
 
                       
    
                                                       Darvak a székkutasi határban 
 
 
A Békés Csanádi síkság MTÉT program célja a táj jellegének, természetes és féltermészetes élőhelyeinek megőrzése a hagyományos gazdálkodási módok újbóli elterjedésének támogatásával.
Az MTÉT északi részét a Vásárhelyi puszta legtöbb gyepterületet őrző területei alkotják, kiegészülve a környező szántóterületekkel, ahol az adottságoktól függően extenzív jellegű gazdálkodásra való átállás, vagy visszagyepesítés indokolt.
A gyepterületek tekintetében a hagyományos rét-legelő gazdálkodás újraélesztése, fenntartása illetve a területre rendkívül kedvezőtlenül ható vízrendezés káros hatásainak megszüntetése, a munkák előtti állapotok visszaállítása a cél.
A terület egyik legkiemelkedőbb értékét képviselő időszakos szikes tava, a Kardoskúti Fehértó.
 
 
Az MTÉT déli felén elterülő Csanádi-puszták a Békés-Csanádi löszhát és a Csongrádi-sík találkozásánál találhatóak. A terület természetvédelmi kezelésének legfontosabb elemei: a hagyományos rét-legelőgazdákodás újraélesztése, fenntartása, a vízrendezés kedvezőtlen hatásainak megszüntetése, a gyepterületek környezetében elhelyezkedő szántók extenzív művelésének elősegítése.
 
 
                     
                                                                        Lófogó-ér
 

 
Célprogramok:
- Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/1, B, C zóna)
- Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhely-fejlesztési előírásokkal (C zóna)
- Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal (C zóna)
- Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal (A/2 zóna)
- Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal (teljes MTÉT területen)
- Természetvédelmi célú gyeptelepítés (teljes MTÉT területen)
 
 
                       
 
 
                                                                                                          
   
 
2011. 08. 10. Oldal nyomtatása
©2005 A KvVM
Természetvédelmi Hivatala
neosoft&design